Barki Gergely művészettörténész

Az ELTE BTK művészettörténet szakos hallgatója 1994 és 2000 között.  2002–2006: az MTA ELTE Egyetemes Művészettörténeti Kutatócsoport munkatársa. 2006–2009: az MTA MKI II. Modern Művészeti Osztályának fiatal kutatói ösztöndíjasa a Magyar Művészek Lexikona Gyűjteményben. 2009 óta az MTA MKI tudományos munkatársa. 2010-ben a brüsszeli városházán rendezett Dialogue de Fauves című tárlat és az Európa Kulturális Fővárosa pécsi rendezvénysorozat keretében a Modern Magyar Képtárban rendezett Nyolcak kiállítás társkurátora. 2011: a Nyolcak festőcsoport budapesti kiállításának kurátora. Számos konferencia szervezője, résztvevője. Kutatási területe a XX. sz. első felének magyar művészete.

forrás: revart.hu

Bereczky Loránd művészettörténész

1960 és 1965 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán folytatott tanulmányokat. Ezt követően 1982-ig a Kulturális Kapcsolatok Intézete, a Művelődési Minisztérium, a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) Központi Bizottságának munkatársa, emellett 1974-től 1986-ig Magyar Iparművészeti Főiskolán is tanított XIX-XX. századi egyetemes és magyar művészeti tantárgyakat. 1982-ben nevezték ki a Magyar Nemzeti Galéria igazgatójának. Pozícióját rendkívül hosszú időn keresztül (28 év), 2010-es nyugdíjba vonulásáig töltötte be. 1976-ban munkásságáért Munkácsy Mihály-díjat kapott.

forrás: wikipédia

Bodonyi Emőke művészettörténész, muzeológus

1982-1984: Kossuth Lajos Tudományegyetem, magyar-történelem szak; 1984-1989: Eötvös Loránd Tudományegyetem, történelem-művészettörténet szak; 1998: Eötvös Loránd Tudományegyetem posztgraduális képzés, művészettörténet tudomány. 1989: Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságának, a Ferenczy Múzeumnak munkatársa. 1993-1995 között Kállai Ernő műkritikusi ösztöndíj; 1996-1997 között a Nemzeti Kulturális Alap munkaösztöndíja. Szakterülete a kortárs képzőművészet, a szentendrei művészet és a kortárs magyar üvegművészet.

forrás: Artportal

Egri Mária művészettörténész

1967-ben végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar-művészettörténet szakán, majd ugyanitt doktorált 1973-ban művészettörténetből. 1967-től a szolnoki Damjanich János Múzeum munkatársa, kiállításszervező. 1975-től szervezte a Szolnoki Festészeti Triennálékat. A Szolnoki megyei Néplapnál külsős, majd egy darabig főállású munkatársaként többször publikált képzőművészeti cikkeket. Feldolgozta a Szolnoki Művésztelep és az 1981 óta működő Mezőtúri Művésztelep történetét. Több monográfiát írt, szolnoki kötődésű, illetve kortárs művészekről. 1983-tól a Művelődési Minisztérium Múzeumi Osztályának művészettörténésze. 1987-1998 között a budapesti Vasarely Múzeum igazgatója.

forrás: wikipédia

Feledy Balázs művészeti író

1967-1972: Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Kar; Bölcsészettudományi Kar, esztétika kiegészítő szak. 1975-1978-ban a Képzőművészeti szakszervezet munkatársa, 1978-1987 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola főtitkára, 1987-1993-ban a Művészeti Alap képzőművészeti szakosztály igazgatója, 1993-1995 között a Világkiállítási Programiroda kulturális igazgatója, 1995-től a Pesti Vigadó művészeti vezetője, majd a Vigadó Galéria igazgatója. A kortárs magyar képző- és iparművészet szervezeti, esztétikai problémái foglalkoztatják. Kiállítások szervezője, megnyitója. Előszói katalógusokban, cikkei, tanulmányai közéleti és szakmai lapokban jelennek meg.

forrás: Artportal

Fertőszögi Péter művészettörténész

A BÁV Aukciósház és Záloghitel Zrt. művészeti igazgatója, a BÁV Becsüs Akadémia vezetője. A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen végzett latin nyelv- és irodalom, illetve művészettörténet szakon. Pályáját középiskolai tanárként kezdte, majd 1997-től a műkereskedelem és a magyar kulturális élet különböző területein dolgozott. 1997-2000 között a Belvárosi Aukciósház művészettörténésze, 2000-2005 között a BÁV Kortárs Művészeti Galériájának vezetője, 2006-2019 között pedig a Kovács Gábor Művészeti Alapítvány (KOGART) kuratóriumának elnöke.

forrás: smartfluencer

Fitz Péter művészettörténész

1970–1975: Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, művészettörténet–történelem szak. 1988: a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete (MAOE) nívódíja; 1989: SZOT-díj; 1995: Ferenczy Noémi-díj; 2005: A Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje polgári tagozata kitüntetés. 1975–1995 között az MTV szerkesztője, képzőművészeti filmeket, műsorokat írt. 1979–1984: a szombathelyi Savaria Múzeum textilgyűjteményének vezetője, 1993–1994: a Balkon szerkesztője, 1994-től a Fővárosi Képtár igazgatója, 1989–1999: a Kállai Ernő Kör elnöke; az AICA tagja, a magyar nemzeti bizottság titkára. 1993–2001 között a Kortárs magyar művészeti lexikon három kötetének (Enciklopédia Kiadó) főszerkesztője, 2005-ben az 51. Velencei Biennálé magyar pavilonjának kurátora. A kortárs képzőművészetről és textilművészetről ír publikációkat, kiállításokat rendez.

forrás: Artportál

Gulyás Gábor filozófus, esztéta

A Kossuth Lajos Tudományegyetemen magyar-történelem, majd filozófia szakos (1989-1994), ezt követően a Modern Filozófiai Doktoriskola hallgatója (1994-1997). A németországi Münsterben esztétikát hallgatott. Irodalmi és művészetelméleti tárgyú esszéket, tanulmányokat publikált. Óraadóként tanított a Debreceni Egyetemen, a nagyváradi Partium Keresztény Egyetemen, a budapesti Zsigmond Király Főiskolán és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen. A Határ című irodalmi-kritikai folyóirat főszerkesztője (1992-1994), a Latin Betűk Kiadó vezetője (1994-1998), a Vulgo című bölcseleti folyóirat szerkesztője (1999-2006). Az Európa Kulturális Fővárosa projekt debreceni pályázatának írója és koordinátora (2004-2006). A debreceni MODEM első igazgatója (2006-2011), később a Műcsarnok igazgatója (2011-2013), a Velencei Biennále nemzeti biztosa (2011-2014).

forrás: wikipédia

Hann Ferenc művészettörténész, művészeti író, muzeológus

1962–1965 között a Jászberényi Tanítóképző Főiskola, 1967–1971 között pedig a József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar-irodalom szakos hallgatója volt. 1976-ban szintén a József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán lett egyetemi doktor. 1971-től az Eötvös Loránd Tudományegyetem népművelés szakán tanult. 1977-től a szentendrei Ferenczy Múzeumban művészettörténész, múzeumi főtanácsos. 1979-től 1981-ig az ELTE Bölcsészettudományi Karának művészettörténész szakán tanult. 1981–1992 között a zebegényi Szőnyi István Képzőművészeti Szabadiskola művészeti igazgatója. 1984-ben Párizsban volt tanulmányúton. 1991–1992 között a hágai Képzőművészeti Főiskola vendégprofesszora. 1995-től a párizsi Revue d'Art 90 szerkesztője, valamint a Magyar Művészeti Akadémia tagja. 1997-től a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola művészettörténet- és esztétikatanára, tanszékvezető helyettese és főiskolai tanára volt. Kutatási területe a kortárs festészet és szobrászat, a századforduló francia-magyar művészet kapcsolatai.

forrás: wikipédia

Keserű Katalin művészettörténész

1966–1972 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának latin–magyar–művészettörténet szakos hallgatója volt. A diploma megszerzése után az ELTE alkalmazásába került. A Műcsarnok igazgatójaként dolgozott (1992-1995), majd az Ernst Múzeum igazgatója volt (2000-2006). 1995-től egyetemi docens lett az ELTE-n. 2013-ban megkapta a professor emeritus címet. 2011-ben a Magyar Művészeti Akadémia tagja lett. 1977-től kezdve rendez kortárs kiállításokat. Hazai és nemzetközi konferenciákat szervez, előadásokat tart. Kutatási területe a 19-20. századi egyetemes és magyar művészet- és építészettörténet, valamint ezek forrásai és módszerei, tudománytörténete, elmélete, muzeológiája, különös tekintettel a 19-20. század fordulójának művészetére.

forrás: wikipédia

Marosi Ernő (1940– 2021) művészettörténész

1963-ban végzett az ELTE magyar–művészettörténet szakpárján. 1963-tól tanított gyakornokként a Művészettörténeti Tanszéken. 1982-től docens, 1991-től egyetemi tanár, 2010-től professor emeritus. Egyetemi pályafutásával párhuzamosan 1974-től a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Művészettörténeti Kutatócsoportjának igazgatóhelyettese. 2001 és 2010 között az MTA Művészettörténeti Kutatóintézetének igazgatója, majd kutatóprofesszora. 1993-tól az MTA levelező, 2001-től rendes tagja. 2002-től 2008-ig az MTA alelnöke. 1991 és 1996 között a Comité International d’Histoire de l’Art (CIHA) vezetőségi tagja. Kutatási területei a középkori magyar és egyetemes művészettörténet, elsősorban a romanika és a gótika korszakai.

forrás: ELTE/BTK

Nagy T. Katalin művészettörténész

Felsőfokú tanulmányokat az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán folytatott művészettörténet-angol szakon (1976-1981). A Magyar Nemzeti Galéria Jelenkori Gyűjteményében több mint egy évtizeden keresztül muzeológusként működött (1981-1994), közben mellékállásban a Magyar színház- és Filmművészeti Főiskolán művészettörténetet oktatott tanársegédi beosztásban (1988-1992). 1994 és 2000 közt a Duna Televíziónál dolgozott, mint képzőművészeti főszerkesztő. Galériavezető volt a Dorottya Galériában (Ernst Múzeum) (2000-2002). 2002 és 2006 közöt szabad szellemi foglalkozású művészeti író. 2006-ban a Nemzeti Kulturális Alaptól alkotói ösztöndíjat nyert a Bohus Zoltán monográfia megírására. 2006 óta az Eszterházy Károly Főiskolán oktat a Rajz- és Vizuális Kommunikáció Tanszéken egyetemi docensi beosztásban.

forrás: wikipédia

Novotny Tihamér művészettörténész

1977-1984: Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, népművelés-történelem szak. 1985-1997: Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szentendre, Ferenczy Múzeum. 1991: egyik alapítója a MAMŰ Társaságnak. 1994-1997 között a szentendrei Művésztelepi Galéria kiállításainak szervezője és katalógussorozatának szerkesztője. 1995-től egyik aktív szervezője a Vajda Lajos Kulturális Egyesület rendezvényeinek. 1997-1999 között az MTV Vizuális Művészetek Szerkesztőségénél dolgozott. 2001-ben fél évig a szentendrei MűvészetMalom képzőművészeti vezetője volt. 2002-től a Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület, 2003-tól a MAOE, a Képzőművészek Batthyány Köre és 2004-től a Patak Csoport tagja, valamint a Muravidék c. kulturális folyóirat társszerkesztője. Kiállításokat szervez, rendez és nyit meg, művészeti eseményeket dokumentál, kiadványokat szerkeszt, esszéket, könyveket ír, tv-műsorokat készít.

forrás: Artportál

Pataki Gábor művészettörténész

1975–1980: Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, művészettörténet–történelem–esztétika szak; 1997: PhD-fokozat. 1995: Állami Eötvös-ösztöndíj; 1998: Soros–RSS-ösztöndíj; 1995: Pasteiner-díj; 1997: Munkácsy-díj. Az MTA Művészettörténeti Kutató Intézet munkatársa, 1991-től igazgatóhelyettese. 1991-től az Új Művészet rovatvezetője. A Smohay Alapítvány és az Első Magyar Látványtár kuratóriumának tagja. Az 1980-as évektől számos kiállítás (A Dada Magyarországon, 1983; Idézőjelben, 1986; Kassák Lajos, 1997) megvalósításában vett részt. Kutatási területe: a 20. század magyar művészete, kritikatörténet.

forrás: Artportal

Pogány Gábor művészettörténész

1962: Képző- és Iparművészeti Gimnázium, szobrász szak, mestere: Somogyi József. 1969: Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar. 1973-1974 között muzeológus a Petőfi Irodalmi Múzeumban. 1973-1979 között a Fiatal Képzőművészek Stúdiója művészeti vezetője. 1980-1981-ig a Képcsarnok Vállalat művészeti vezetője. 1982-1983-ban a Tornyai János Múzeum muzeológusa. 1983-1990 között a kaposvári Rippl-Rónai József Múzeum igazgatóhelyettese. 1990-1991-ben a kaposvári Bernáth Aurél Galéria, 1992-1994-ben a Csók István Galéria, 1994-1996-ban a Csontváry Galéria vezetője. 1996-tól a Soproni Egyetem Alkalmazott Művészeti Intézetében művészettörténetet tanít. Szakírói munkája mellett fontos tevékenysége kiállítások szervezése és rendezése.

forrás: Artportal

Rockenbauer Zoltán művészettörténész, etnológus

1983-ban könyvtár – magyar nyelv és irodalom szakos tanári diplomát szerzett a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskolán. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán 1991-ben etnográfusként végzett. Ugyanitt szerzett doktori címet művészettörténetből 2008-ban. Pályáját a Fővárosi Művelődési Ház könyvtárosaként kezdte (1983-1985). 1985-1988 között a Gorkij (később: Idegennyelvű) Könyvtár, 1988-1990 között pedig a Néprajzi Múzeum könyvtárosaként dolgozott. 1990-től 2006-ig politikai területen dolgozott, többek között a nemzeti kulturális örökség minisztere (2000-2002). 2011. június 1-től az Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) kulturális főszerkesztője volt. 2013. júniusától a Műcsarnok munkatársa.

forrás: wikipédia

Szakolczay Lajos

irodalomkritikus, irodalomtörténész

1967-1970 között a Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetem esztétika szakán tanult. 1968-1971 között könyvtáros, segédmunkás nevelő volt. 1972-1975 között, valamint 1985-2005 között a Kortárs című folyóirat szerkesztője. Másodállásban a Veszprémi Petőfi Színház dramaturgja (1975–1976). 1975-1980 között az Új Írás kritikai rovatvezetőjeként dolgozott. 1980-1985 között a Budapest rovatvezetője volt. A Kortárs – versrovat vezetője (1985–2003). Művészeti szervezeti tagságai: 1970-től a Magyar Újságírók Szövetsége tagja, 1983-tól a Magyar Írók Szövetsége, illetve Magyar Írószövetség tagja, 2012–től az Arany János Emlékbizottság tagja, 2019–től a Magyar Művészeti Akadémia levelező tagja, 2023–tól pedig rendes tagja. Számos versantológia szerkesztője. Fő kutatási területe a határon túli magyar irodalom és művészet.

forrás: wikipédia

Szepes Hédi művészettörténész

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar magyar-művészettörténet szakos hallgatója (1971-1976). 1977 és 1984 között a Művészeti Alap, 1984-től a Kulturális Minisztérium Képzőművészeti Osztálya munkatársa. Az Eötvös Alapítvány titkára (1990-1995). Az 1980-as évektől kezdve számos kortárs festészeti, grafikai és iparművészeti kiállítást rendezett.

forrás: Artportal

Szücs György művészettörténész

1979-1984: Eötvös Loránd Tudományegyetem művészettörténet-történelem szak. 1985-1987: az ELTE Művelődéstörténeti Tanszékének MTA-ösztöndíjasa, és a hatvani Hatvany Lajos Múzeum munkatársa. 1987-1988-ban a Nemzetközi Kiadó felelős szerkesztője; 1989-től a Magyar Nemzeti Galéria festészeti osztályának muzeológusa, 1999-től tudományos titkára. Kutatási területe a XX. századi magyarországi és romániai művészet, kiemelten a nagybányai művésztelep története, a hatalmi reprezentáció megnyilvánulásai, a kortárs tendenciák. Ezekben a témakörökben számos tanulmány, cikk, katalógus szerzője, kiállítások társrendezője.

forrás: Artportal

Török Katalin művészeti író

Az ELTE történelem-néprajz szakán szerzett diplomát 1968-ban, 1975-ben ugyanitt doktorál. 1971 óta él Szentendrén, ahol többek között 1990-ben megalapítja az Izbégi Településfejlesztő Társaság és Alapítványt, 1990–1992 között a Szentendre és Vidéke című helyi újság felelős szerkesztője, majd 1997-től rendszeres szerzője helytörténeti, közéleti és művészeti témakörökben. A Ferenczy Múzeum Képzőművészeti Adattárának vezetője 2009–2012 között.

forrás: Teatrum 50

Wehner Tibor művészettörténész

Népművelés-könyvtár szakot Szombathelyen, művészettörténet szakot Budapesten végzett. 1971-1984 között Tatán, a Komárom megyei Múzeumok Igazgatósága muzeológusaként, 1986 -1992 között Szentendrén, az Art’éria Galéria művészeti vezetőjeként dolgozott. 1993-tól 2012-ig másfél év megszakítással – amikor 1998 és 2000 között a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma művészeti főosztályvezetője volt – Budapesten, a Képző- és Iparművészeti Lektorátus munkatársa. Kutatási területe a XX. századi, illetve a kortárs művészet, különös tekintettel a szobrászatra. Tanulmányai, cikkei 1971 óta jelennek meg napi- és hetilapokban, művészeti folyóiratokban, hazai és külföldi szaklapokban.

forrás: MMA Kiadó