Kolozsvár, Kolozs megye fővárosa, Románia egyik legnagyobb települése. Az 1581-ben Báthori István, erdélyi fejedelem  alapított itt  főiskolát.  A régi korokból  megmaradt épületek mind a magyarok történelméről mesélnek. A látogatók elsőként a Szabadság térre sietnek, a középkorban e helyről indult a város terjeszkedése. A látványt a Szent Mihály-plébániatemplom uralja, melynek alapkövét a XIV. században rakták le. A magyar gótika egyik jelentős alkotásaként tartják számon. Külön felhívjuk  a figyelmet a középkori freskó maradványokra. A kiránduló csoportok szívesen fényképezkednek a templom előtti, Fadrusz János által  megformált Mátyás király lovas szobránál, aki Kolozsvárott  látta meg a napvilágot 1443-ban. Szülőháza látogatható.

A térség történelmi hangulatot árasztó településeit a Máramaros fanatsztikus élményeket kínáló hegyei veszik körül. Ez Románia legészakibb tájegysége.  Aki errefelé veszi az irányt, a nyári időszakban is hűvösebb és alkalmanként csapadékos időjárásra számítson. Utunk során a táj, a buja vegetáció és az autentikus népi építészet és népművészet együtt adja a látogatóknak a minden fáradtságot feledtető élményt. A 1447 méter magas  Gutin-hegységen át vezet az út Máramarossziget és Nagybánya között. A híres fatemplomok, a jellegzetes bivalycsordák, a mai napig hagyományosan rendezett széna boglyák  idézik fel bennünk a múltat. Több kanyarban  is előbukkan a Kakastaréj,  a térség egyik leghíresebb látványossága. A kirándulásunkra szánjunk rá legalább  egy fél napot!

Folytatjuk...

Nagybánya elsősorban az itt működött nemzetközi hírű festőiskolája miatt érdemli ki a látogatók érdeklődését. Ezt Hollósy Simon alapította 1896-ban. Az egykori épületegységet többek által vitatott  modern rácfelvarrással korszerűsítették. Az egykoron itt dolgozó mesterek neveit réz kockakövek idézik a Fő téren. A sok-sok, felbecsülhetetlen értékű festményekről vissza köszön a XIV. században épült Szent István torony, a másik oldalon folyik a Zazar, és partjához közel a másik ikonikus jelkép a református templom, a jellegzetes piros tetejű tornyával. Néhány lépés innen a régi pénzverő, mely érdekes kiállítással várja a látogatókat. A közeli Felsőbánya ugyancsak számos jelentős magyar művész múzsája volt és ma is az.

Tisztelt Látogatóink! Néhány, mintának szánt videóval megkezdtük Románia, azon belül Erdély felefedezésre érdemes tájainak, városainak bemutatását. Várjuk azon lehetséges partnereink jelentkezését, akik támogatni tudnák munkánk folytatását!

A Bedekker WebTv Hungary internetes televízió alapító főszerkesztője Frank Ildikó, munkatársa Erős Péter rendező-operatőr H.S.C.

alapítás éve:  © 2012.

A Bedekker WebTv Hungary leírásának műpédányát az Artisjus Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület 2014. január 9-én 140109001T azonosító szám alatt műjegyzékébe felvette.

Vissza a “Tartalomjegyzék” oldalra: Megnézem

Úti emlék

Románia egy gyönyörű, felfedezésre nagyon ajánlott ország. Jómagam 1973-ban, Szentgyörgyi Dezső későbbi MALÉV főpilóta társaságában járhattam be városait, tájait. Dezső előbb a Zsiguli szerviz vezetőjeként dolgozott. Egy gyorsan összetákolt autóval vágtunk neki a nagy útnak. Miután a kocsi még délután is darabokban volt a szervizben, kollégái túlórázva késő este hozták azt működőképes állapotba. Így éjszaka vágtunk neki a Lövőház utcából Szeged érintésével Arad és Temesvár felé a túrának. Így ezen településekből látni nem láttunk semmit.  A mintegy egy hónap alatt bonyolított kalandozásunk érdemi első megállója Herkulesfürdő volt.  A központban egy teraszos vendéglőben rendeltük meg az ebédünket. Miközben alattunk elhaladt egy temetői menet, az elhunytat egy nyitott koporsóban követte a gyászoló gyülekezet. Ez a pillanat  számomra örökre összefonódott Băile Herculane emlékével. Azé a településre, melyről annyit hallottam ezelőtt, és nagyon szerettem volna eljutni oda. Már pontosan nem emlékezem az útvonalra, de Konstanca felé útba ejtettük Bukarestet. Az ország fővárosát. Ekkor még nem is sejtve, hogy a diktatúra éveiben, TV Híradós operatőrként két pártkongresszuson is részt fogok venni. A tengerparton Dodi szétszedte a Zsiguli szélvédőjét, és kioperálta a tető kárpit alá beregasztott rengeteg antibébi tablettát. Ebből kívánta finanszírozni barátnője remélt lila irhabundáját. Ám ilyen színűt persze sehol nem árultak. A Fekete-tenger partján vár minket anyám és testvérem. No meg Helén, az Express kitelepített idegenvezetője. Hála neki, jutottunk egy szobához, mert a campingban annyi hely sem volt ahol a pici sátrunkat felállíthattuk volna. A telep éttermében ismerkedtünk meg Nagy Sanyival, aki meghívott minket nagymamájához, ahogy ő mondta, Szantodomingoba. Így aztán délről észak felé haladva megnéztük Sinaiat ott is híres Peles-kastélyt. Megálltunk Brassóban, bebarangoltuk hangulatos utcáit. Elautóztunk az innen 30 kilométerre fekvő Törcsvári-kastélyhoz, hogy aztán bebarangoljuk a szinte összes meglátogatandó erdélyi települést. Szent Csikszentdomokosban lakva, Sanyival közelebbi kapcsolatba kerülhettünk az akkori ifjúsággal. Kalauzolásával megmászhattuk a közeli ismertebb hegyeket. Ezek fantasztikus tiszta levegőjét másol soha nem tapasztalhattam. Sajnos! No és persze, mert nagy felefedezőkként viselkedtünk akkortájt, elugrottunk a gyönyörű falfestményeiről híres Szucsávai kolostorokhoz is. Jól elfáradva,, élményekkel telve indultunk haza. Megálltunk a Tordai hasadéknál. Itt  ért minket az est. Egy borzalmas turistaszállón kaptunk elhelyezést. Nyár volt, reggelre mégis befagytak az ablakok. Tiszteletünket tettük Mátyás király szobránál Kolozsvárott, majd, érintve a Királyhágót, Nagyváradig gurultunk. Hazaindulásunk előtt egy patinás szálloda éttermében, cigánymuzsika szó mellett búcsúztunk ettől a fantasztikus, soha meg nem ismétlődött kirándulásunk gazdag programjától. 

1. Arad

2. Herkulesfürdő

3. Bukarest

4. Konstanca

5. Sinaia, Brassó

6. Csikszentdomokos

7. Szucsáva

8. Tordai hasadék

9. Kolozsvár

11. Nagyvárad

10. Királyhágó